Hajnali hat. Csend van. Csend, eg�szen addig, m�g meg nem cs�rren a telefon Bill �gya mellett. Felriad, de k�kadt, azt sem tudja, hol van. Megd�rzs�li a szemeit, majd felkapja a kagyl�t.
- Hall�, tess�k, itt Bill Kaulitz…
- V�gre… m�r olyan r�gen hallottam a hangod. Mikor is…? �gy t�bb, mint… egy �ve.
- Mih...? - k�b�n, alig hallhat�an tette fel a k�rd�st.
- Nem is eml�kszel? Amikor olyan gyeng�den sim�tottam v�gig a tested-
Bill idegesen lecsapta a kagyl�t. Zil�lt.
- Biztos csak egy �lom. Persze, hossz� volt a buli, sokat ittam... �s most h�lyes�geket �lmodok...

Reggel el�gg� m�snaposan kullog ki a konyh�ba.
- Mit f�zt�l Tom?
- Vicces vagy. Ez csak gabonapehely.
- Tudom, de gondoltam �t tudlak verni.
- Annyira nem �t�ttem ki magam. - Tom elmosolyodik, majd Bill fel� dobja a m�zlis dobozt, de a m�siknak esze �g�ban sincs elkapni.
- Mit dob�lsz?
- Azt hittem, k�rsz.
- M�snapos vagyok. Ne dob�lj.
- Nem dob�ltalak, csak gondoltam-
- Tom, ne. Ne - Bill fenyeget�en n�zett testv�r�re, m�g az ujj�t is felmutatta, amolyan "ejnye - bejnye" hat�st keltve.
Tom f�lig felemelte a karjait "rendben, nem piszk�llak" jelz�sk�nt. Bill nem s�r�n volt m�snapos, de ha igen, akkor hal�l fia az, ki hozz� mer sz�lni.
Leroskadt a sz�kre. Neh�zkesen emelte meg a karj�t, hogy azt�n sz�rcs�lni tudjon a rostos ned�b�l.
- Hogy b�rod? - csattant le mell� testv�re, kil�ttyintve n�mi tejet a reggelij�b�l.
- Nem takar�tom fel…?
- �n sem. �s k�pzeld, valahogy m�gis mindig elt�nik! T�k fura, nem?
- Istenem, mi�rt f�rasztasz…? - karj�t az asztalra tette, majd r�hajtotta a fej�t. Fekete tincsei f�lig belel�gtak a poh�rba.
- De most komolyan, hogy vagy? - �rdekl�d�tt agg�dva Tom, �s megveregette az �nekes karj�t.
- Szerinted…? �gy �rzem magam, mint aki... mint egy... Igaz�b�l fogalmam sincs. Ennyire m�g sosem �reztem �gy magam. - megk�sz�r�li a tork�t.
- Azt elhiszem. Alig van hangod, az eg�sz �jszak�t v�gigordib�ltad. Az�rt fel tudsz l�pni holnap?
- Rem�lem. Ma meg sem sz�lalok, �s akkor menni fog.
- T�nyleg? Az kir�ly! Ritk�n adatik ilyen, hogy csendben vagy. - Tom arc�ra sz�les mosoly kerekedett, majd felpattant, hogy hozzon m�g egy kis tejet, �m Bill "v�letlen�l" kig�ncsolta, �gy puffant egy nagyot a f�ld�n. A kis�rd�g hangosan nevetni kezdett, azt�n h�rtelen a fej�hez kapta a kez�t.
- Hogy az a… sz�trobbanok!
- Meg is �rdemled! Mi�rt csin�ltad ezt?
- Mert gonosz vagy. �s t�led tanulok.
- Ha-ha-ha. Nem vicces.
Nagy nehezen felt�p�szkodik, �s megmarkolja a zs�km�nyt.
- Fek�dj m�g vissza, hm? Azt�n d�lut�n leugorhatn�nk egyet a v�rosba.
- Hogyne, hogy megint elvigy�l valami b�rba?
- Dehogy. Csak s�t�lni. – menteget�z�tt Tom, mik�zben elkezdte majszolni a sz�t�zott gabonapelyhet.
- Na j�, megyek. Ne �bressz fel.
- Eszem �g�ban sincs!
Bill visszabotork�lt a sz�llodai szob�j�ba, �s led�lt az �gyra. Hi�ba fek�dt vagy 40 percet mozdulatlanul az �gyban, nem tudott elaludni, �gy forgol�dni kezdett. Annyira belelend�lt a szenved�sbe, hogy majdnem leverte a telefont.
- Hopp! Majdnem leesett… - ekkor r�meredt a k�sz�l�kre. Vajon csak �lom volt az a h�v�s? Vagy megt�rt�nt?
Csak �gy cik�ztak a gondolatai, de m�gis elaludt.

Kopog�sra riadt fel.
- Hmh…? Ki az…?
- �n vagyok. Bej�hetek? Hoztam egy kis te�t.
- Ah, Tom… �letment� vagy. K�szi. – Bill �vatosan fel�lt az �gyban.
Elvette a b�gr�t, �s lassan belesz�rcs�lt.
- Nincs mit. Jobban vagy?
- Igen… azt hiszem. Mennyi az id�?
- Este 6.
- Huh… j� sokat aludtam.
- Nem gond, csak tudj este is aludni. Mit gondolsz? Rendelj�nk egy pizz�t?
- Egyet?
- Kett�t? – Bill felh�zta az egyik szem�ld�k�t, �s �rtetlen arckifejez�st v�gott hozz�.
- Na j�, n�gyet.
- Ok�, benne vagyok!
- Rendben. Milyet k�rsz.
- A szok�sos.
- Oks.
- �s te mit eszel? - Tom megforgatta a szemeit, s�hajtott egyet, majd testv�r�re mosolygott.

- Nah, itt is vagyok, egy f�l �ra, �s hozz�k is.
- Ah, de j�… most nagyon kell nekem. – er�tlen�l eld�lt az �gyon.
- Tess�k, hoztam egy kis jeget.
- Mi van veled? Hirtelen gondoskod� lett�l, nagyj�b�l olyan, mint anya.
- Ciki lenne, ha fell�p�s k�zben le�juln�l a sz�npadr�l, nem?
- Elkapn�nak. Azt�n v�gig adn�nak egym�s kez�n, mint azokban a filmekben. – h�zta ki mag�t b�szk�n a kis beteg.
- �n nem lenn�k olyan biztos benne. Szerintem f�lre�lln�nak, �s puffann�l egy nagyot.
- He? Mi�rt gondolod?
- Meg�rdemeln�d a mai g�ncsol�s ut�n.
- Ooh, de �k arr�l nem tudnak, �gy nem lenne mi�rt b�ntetni�k. Vagy itt mindenki a Te lefizetett embered lesz?
- Sosem tudhatod. – Tom sunyin elmosolyodott
- Kezdesz megijeszteni…
- Ugyan m�r. Tudod, hogy sosem b�ntan�lak. Nagyon. Csak egy kicsit. Egy eg�szen-
- Ok�, felfogtam!
Mindketten nevet�sben t�rnek ki, hab�r Bill el�gg� szenved a feje miatt.
M�g besz�lgetnek egy kicsit, majd megsz�lal a cseng�.
- Biztos a pizza! – Tom sz� szerint kirep�l az ajt�n, majd n�gy g�z�lg� dobozzal t�r vissza.
- J� illata van.
- Bizony. Na, tess�k, ez a kett� a tied… de komolyan, m�g most sem �rtem, hova f�r el bel�d ennyi.
- H�, tegnap d�l �ta nem is ettem. Hidd el, van hely b�ven.
- J�, csak… nem �rtem. Biztos valahogy fur�n ter�l el benned a kaja.
Bill �rtetlen�l n�z testv�r�re, mik�zben egy szelet pizza l�g ki a sz�j�b�l.
- Hof �ftef?
- Mi?
- Azt k�rdeztem, hogy �rted, csak teli sz�jjal neh�z.
Tom m�lyen elgondolkodott.
- Nos, szerintem a l�badt�l a fejed b�bj�ig elter�l benned a kaja. �gy tudsz annyit megenni. – Tom gy�zelemittasan elmosolyodik, Bill pedig fennakadt szemekkel majdnem belefejel a pizz�ba.
- Tom, mi van veled?
- Nem tudom. Csak j� �rz�sem van a holnappal kapcsolatban, fel vagyok dobva.
- Ennek �r�l�k. �n is v�rom.
A k�t fi� izgatottan besz�lgetett arr�l, milyen fantasztikus a sz�npadon �llni, mik�zben olyan embereknek j�tszanak, akik mind szeretik, �s t�mogatj�k �ket, mennyire fell�ngol� a sikolyokat hallani, �s azt, hogy vel�k egy�tt �neklenek.

A nagy besz�lget�s – �s ev�s k�zben megcs�rrent Bill telefonja.
- Hal�, tess�k? – senki nem sz�lt bele.
- Ki az?
- Nem tudom, senki nem sz�lt bele. Hal�, tess�k? Itt Bill Kaulitz.
Megr�ntotta a v�ll�t, �s lerakta, majd fojtatta az ev�st.
- Na? Ki volt?
- Nem tudom. Biztos t�ves…

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s